1994 kora tavasza.

A mesés Hawaii Nagy szigete Észak-Keleti csücskén található Kawaihae öblében megkezdődnek a Waterworld díszletének az építési munkálatai. Mindenki úgy tervezi, hogy néhány uszályt, és pontonkikötő-elemet alapul véve kb. két hét alatt összerakják a díszletet. Amikor már majdnem készen vannak, és szerintük csak néhány apró részlet hiányzik, megérkezik a főhős, aki magából kikelve ócsárolja a díszletelemeket, melyek szerinte nem elég grandiózusok és kiforrottak. Azonnal új alapokra helyezi a látványelemeket és mindent kb ötször nagyobbra terveztet át. Másnap reggel a munkások kénytelen-kelletlen útra kelnek, hogy felvásárolják szigeten található hasznos és haszontalan fémet. Az őslakók az ...

Valamikor 1980-as évek közepén egy ambiciózus fiatalember, Peter Rader a fejébe vette, szerencsét próbál Hollywoodban. El is kezdett sztorikon gondolkodni, amiket megírhatna, és ha már, meg is rendezhetne. Úgy gondolta, valami olyan témával tudna robbantani, ami azon túl, hogy nagyon divatos, jó lenne, ha hordozna valami aktuális üzenetet is. George Miller Mad Max és John Carpenter Menekülés New Yorkból filmjei a kedvencei közé tartoztak, így azt már igen korán eldöntötte, az alapsztori a fenti filmek hangulatát fogja megidézni. Az alap így megvolt, de a hiányzott az extra „íz”, amit a szabad idejében gyakorta vitorlázó Rader a föld globális rombolása ellen akkoriban felerősödő szervezetek üzenetei között talált meg. Sztorijában a ...

A mai üzleti meghatározások tükrében Bluhdorn a top managerek elbírálásának egyik fontos kritériumával írható le: kollektív zseni volt. Őt csak az üzlet érdekelte, ez motiválta minden döntését.

Egyszer Nixon elnök New Yorkban járt és felhívta Charlie-t, hogy beszélniük kell – viszonyuk bizalmasságát jól jellemzi, hogy Bluhdorn még a Watergate-botrány kazettáin is többször hallható – ezért menjen át hozzá a Plaza-ba. Charlie éppen igazgatósági megbeszélést tartott amikor bekapcsolták neki a hívást, így azt mondta a telefonba az Elnöknek: „Most nem tudok átmenni, eligazítást tartok, meg ha mint a G&W főnökével akarsz találkozni velem, akkor te gyere ide, és beszélhetünk.” Majd letette a telefont. Beosztottjai ...

Hurrikán Charlie és Michele Sindona megismerkedéséről nincsenek pontos információk, csak annyit tudni, hogy Sindona a Gulf & Western tulajdonában álló Simon & Schuster kiadó számára részesedést ajánlott egyik felügyelete alatt álló New Hampshire-i papírgyárban. A lelkes origamista és beszélgetéseiben Vergiliust és Cicerót gyakorta idéző szicíliai kötődésű pénzembernek „A cápa” volt beceneve, és ügyfelei a maffiától – állítólag Sindona mosta tisztára az akkor már egyre nagyobb méreteket öltő heroin profitot – a Vatikán legmagasabb szintjéig terjedtek. Milánóból gyerekkori barátság fűzte VI. Pál pápához, aki elődeitől eltérően igen aktívan beavatkozva felügyelte az egyház milliárdos beruházásait. ...

„Ne koptasd a nadrágod az irodai foteledben Evans – adta ki az utasítást Bluhdorn. – Csinálj olyan filmeket, amilyeneket látni akar a közönség. Semmi felesleges túlgondolt művészkedés, amit nem értenek az emberek. Könnyeket, mosolyt és csinos lányokat akarok. Olyan filmeket, amikre Kansas Cityben is megveszik a jegyeket!”

Evans meghálálta bizalmat és elképesztő dinamizmussal vetette bele magát a feladatba. Egy pillanat alatt Hollywood-i nagymenő lett és nagyon élvezte. (Például Henry Kissinger, az USA legendás külügyminisztere volt a teniszpartnere. Egyszer megkérdezték Evanst, milyen érzés híres emberekkel barátkozni. „Nem tudom. Ha erre kíváncsi, őket kérdezze, mert ők barátkoznak velem!” – válaszolta.) 

Noha ...

Az új birodalomhoz új főhadiszállás dukált. A G&W egy, a kor színvonalához mérten újszerű, teljesen saját gyártású 44 emeletes irodaházzal jelentkezett 1970-ben a New York-i Central Park délnyugati sarkán – egy picivel megelőzve a World Trade Center első tornyának átadását. Az épületet sokan kritizálták modernitása miatt, hogy nem illik a környezetébe, a könnyűszerkezetes technológia miatt pedig a felsőbb szinteken dolgozók az épület „imbolygását” kifogásolták. Bluhdornt ez nem érdekelte, elképesztően büszke volt a tornyára, amit arra a helyre építtetett, ahol az a telefonfülke állt, ahonnan telefonálva az első amerikai állását megkapta. „A Ford központja egy földimogyorónak fog látszani mellette, egy új ...

• 
• 

„Sokszor és sokféleképpen próbáltam Charlie-val beszélgetni a gyerekkoráról – mesélte egyszer Robert Evans a Paramount ügyvezetője – de mindig kitérő válaszokat adott. Úgy vélem, egy sajátos bizonyítási vágy hajtotta őt velük szemben. Mintha minden tette mögött az lett volna: csak azért is megmutatom nektek mire vagyok képes. Ez a mentalitás hihetetlen energiákkal és becsvággyal ruházta fel őt.” Bluhdornt mindig is vonzotta Hollywood csillogó világa, és már első üzleti sikerei alkalmával próbálkozott részese lenni, de rendre elutasították próbálkozásait. Mivel csak annyit tudtak róla, hogy európai származású, aki a háború elől vándorolt ki az USA-ba, és zsidó származásával kapcsolatban ő maga is sokszor ...

• 
• 

A háborút követően Charlie egy „Egyszobás” export-import cégnél helyezkedett el heti 60$ fizetésért, miközben szorgalmasan járt az esti iskolába is. Az ott tanultaknál azonban sokkal jobban érdekelte Benjamin Graham és David Dodd Security Analysis című, a befektetők máig érvényesnek mondható „bibliája”, amit rongyosra olvasott és megjegyzéseivel írt tele. Amikor főnöke először szabadságra ment Charlie rögtön megragadta a lehetőséget és átült a székébe. Két hét alatt felvirágoztatta a céget! Akciói nyomán az első üzleti évében 1 millió dollár forgalmat csinált, a következő évben pedig rátalált a maláta piacra és már saját magának keresett ennyit! Hihetetlen gyarapodását a felügyeleti szervek gyanúsnak találták ...

Történetünk főszereplője Karl Georg Blühdorn néven látta meg a napvilágot 1926. szeptember 20-án, Bécsben egy zsidó – ez még többször megkérdőjeleződik a főhős által – kereskedő család második gyermekeként. Édesapja, a források szerint, Sziléziai mesteremberek papucsait és egyéb lábbelieit árulta a császárváros közönségének, nem is rossz sikerrel. A kis Karl Georg gyermekkoráról nem sokat tudni. Ami biztos: 11 éves korában a család bentlakásos iskolába küldi, igen izgága és rakoncátlan viselkedése okán. A kora kamaszkorba lépett ifjú az idősebb társai között hamar megtanulta, fizikai ereje nem lévén, érvényesülni csak a verbalitás eszközeivel tud. Elképesztő rábeszélő készségét és kíméletlen ...