Sok filmről lehet állítani, hogy az elkészülése komoly nehézségekbe ütközött, de ha létezik olyan, hogy a LEGnehezebben elkészült filmek rangsora, akkor minimum Top3-as helyen szerepel rajta a Szárnyas fejvadász. Kevés film tud annyi érdekességgel szolgálni a keletkezéséről, mint Ridley Scott alkotása, amely történéseit egy közel 500 oldalas – több kiadást is megért – könyvben foglalják össze, amely igen élvezetes olvasmány. A film és a könyv is – nem csak a kezdő – filmkészítők számára alapmű. Christopher Nolantól, Guillermo del Torón át Denis Villenuve-ig hosszasan lehetne sorolni azokat a rendezőket – operatőröket, látványtervezőket nem is említve –, akikre komoly hatást gyakorolt. Külön említve az olyan egyéb művészeti ágakra gyakorolt hatásait, mint például George Michael Freeek! című dalának videóklipje, Jean Paul Gaultier divattervező 2009-es őszi vagy Raf Simons 2017-es kollekciójának bemutatói.

A Philip K.Dick műve alapján készült film, mindamellett, hogy a filmkészítés körüli anomáliák valóságos tárháza, a modern sci-fi filmek origója is. A létrejötte körüli események sokféle színes interpretációt eredményeztek már, így elérkezettnek láttam magam is, hogy a személyes Top10-es listám előkelő helyén szereplő film elkészüléséről közreadjam az általam fontosnak vélt részleteket.

Mindenekelőtt érdemes néhány szót szólni a korszakról, az 1970-es évek végéről, amelyben a film létrejött.

A számítógépekkel és a mesterséges intelligenciával járó erkölcsi és filozófiai kérdések boncolgatása a 60-as és 70-es évekbeli tudományos-fantasztikus könyvekben vált széleskörben népszerűvé. Leginkább Isaac Asimov, Stanislaw Lem és Phillip K. Dick munkássága meghatározó – de ide sorolhatjuk később még William Gibson és Bruce Sterling írásait is. A filmünk alapjául egy 1968-ban keletkezett P.K.Dick mű szolgált, amelynek magyar címe: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? Amikor a filmünk forgatása végre körvonalazódik a Csillagok háborúja már letarolta a világot, A nyolcadik utas: a Halál már elborzasztott mindenkit, A Birodalom visszavág-ot pedig éppen most mutatják be a mozikban.

A messzi-messzi galaxis(ok)ban történtek nyomán, és a negyedik generációs, mikrochip alapú számítógépek egyre dinamikusabb térnyerésének köszönhetően a tudományos-fantasztikum azon kérdései, amelyek a technológiai fejlődésen alapuló jövőt állítják szembe a fennálló társadalmi renddel – röviden a technológiai disztópia kérdései - egyre jobban foglalkoztatják az embereket.

A Szárnyas fejvadászt az tette úttörő jelentőségűvé, hogy hangulatával, világlátásával, vizuális megjelenésével egy önálló stílust, a cyberpunkot hívta életre. Ridley Scott és csapata – majd látni fogjuk micsoda áldozatok árán – felépített egy olyan futurisztikus Los Angeles-t, amely az akkor közeljövőnek vélt 2019-et, mint disztópikus világot jelenítette meg – nem túl optimistán, teszem hozzá.

A technológia mindennapi életünkre gyakorolt hatása a ’70-’80-as évek óta ugrásszerűen megnőtt. A cyberpunk mozgalom témái ennek eredményeként a filmekben is egyre gyakrabban fordulnak elő. Számos meghatározó szuperhősfilmet (Sötét lovag), akciófilmet (Mátrix) és animét (Páncélba zárt szellem) tudunk említeni, amelyek esetében a Szárnyas fejvadász az alap. Ezeket a kapcsolatokat maguk a filmkészítők, Christopher Nolan, a Wachowskik vagy a Páncélba zárt szellem rendezője Mamoru Oshii is készségesen elismerik. „Amikor emberek és kiborgok kapcsolatáról szóló filmet forgatsz, nem hagyhatod figyelmen kívül a Szárnyas fejvadászt. Minden filmnek, amely a műfajban készül, ez az alapköve. Bárki bármit is mondjon a filmedről, egy ponton biztosan össze fogja vele hasonlítani. Ez elkerülhetetlen. – nyilatkozta egyszer Oshii.

Folyt. köv.

Ha tetszett/tetszik az írás javaslom A keresztapa, vagy az azt készítő stúdió tulajdonosának Charlie Bluhdornnak, vagy Kevin Costner Waterworld - Vízivilág filmjének a sztoriját is.