Illusztráció: Jim Cooke / Los Angeles Times

A megállapodás még éppen időben született meg. Ha tovább halasztódott volna, akkor a teljes második félévi televíziós szezon, a film- és televíziós díjátadó szezon – amely az iparág egyes részeinek alapvető pénzügyi motorja –, valamint a jövő évi filmfesztiválok, és a 2024-es első félévre tervezett premierek többsége is veszélybe került volna. Az elnyúló egyezkedés következtében egyes vállalatok a negyedik negyedévet elengedve már jövő évi filmterveik átrendezését is fontolgatták, amely esetleges bekövetkezése további lassulást okozott volna a rendszerben. Az új megállapodás következtében 2026. májusáig béke honol majd, de az ide vezető úton a producerek több tisztességtelen lépést is tettek, bár ezek többsége inkább ellenük hatott, mintsem hasznukra vált volna.

A WGA sztrájk kitöréséről és a színészek csatlakozásáról már sok információ látott napvilágot. Talán arról kevesebb szó esett, hogy a szembenálló felek milyen erőket is jelentenek valójában. A WGA tagsága 11.500 főre tehető és nem csak írókat, hanem showrunnereket is magában foglal. Velük szemben áll(t) az AMPTP (Alliance of Motion Picture and Television Producers), amely 80 gyártói szervezetet és kb. 350 tagot foglal magába. A gyártó szervezetek alatt az összes nagyot – Disney, Paramount, Sony, Universal, Warner Bros. – kell érteni a filmes oldalról, valamint a TV-s és kábelszolgáltatói oldalról is valamennyi kulcsfigura, az ABC, CBS, NBC, FOX és az Amazon, Apple, Netflix is tagja a szervezetnek.A stúdiók a sztrájk kezdetektől fogva a dominanciájukra alapoztak és abban bíztak, az elnyúló munkanélküliség következtében fellépő bevételkiesés megtöri a WGA egységét. Az elején kiszivárgott vélemények alapján a „kivéreztetés” taktikáját választották, és a ≈100m$ éves „fizetést” hazavivő Bob Iger Disney vezér szájából is igen disszonáns volt a „nem most van itt a sztrájk ideje” kijelentés. Ezután, amikor a SAG-AFTRA kb 160.000 taggal társult a WGA mellé a stúdiók még nagyobb nehézségekkel néztek szembe. A színészek sztrájkja nem várt jelentős zavarokat okozott a stúdiók filmes és televíziós marketingkampányaiban. A bevételek jelentős elmaradását okozó helyzet kezelésére tett kijelentéseik rendre rosszul sültek el, de olyannyira, hogy még új PR-ügynökséget is kénytelenek voltak szerződtetni, azt remélve így sikerül magukat jobb színben feltűntetni. Augusztus második felében, amikor még gyakorlatilag arról sem volt megállapodás, pontosan miről fognak tárgyalni a felek, és a Marvel VFX szakemberei is a 168.000 tagot számláló IATSE szervezethez folyamodtak érdekképviseletért, Karen Bass Los Angeles polgármestere igen éles hangú nyilatkozatban szólította fel a feleket – leginkább az AMPTP-t – a tárgyalások megkezdésére.Ezt követően, már az új PR-ügynökség bevonásával, kezdődtek el az egyeztetések, de az első „hivatalos” tárgyalás után – kb 20 perccel, hogy felálltak a felek az asztaloktól – az AMPTP nyilvánosságra hozta a WGA-nak tett ajánlatát. Így akarták demonstrálni, ők megtesznek mindent az egyezség elérése érdekében. De ez egy roppant tisztességtelen akció volt részükről. A szokásos gyakorlat szerint a tárgyalások során hírzárlatot tartanak a felek, de a producerek ezt felrúgva arra számítottak így meg tudják törni a hollywoodi szakszervezetek egész nyáron tanúsított elszántságát. Az alkufolyamat fontos részének az átugrása (is) visszafelé sült el a számukra. A munkavállalói tagságok még szorosabban zártak össze a képviselőik mögött és a közösségi médiában is erős kritika alá vonták a producereket.
„Szó sem volt a részükről alkukötésről. Ezzel a piszkos trükkel akartak rávenni minket, hogy beadjuk a derekunkat. Nem alkudozni akartak, hanem megzavarni minket. Ez az egyetlen stratégiájuk, fogadni arra, hogy egymás ellen fordulunk” – fogalmazott akkor a WGA szóvivője.A stúdiók a 2007-2008-as WGA-sztrájk során már értek el sikert egy hasonló húzással, mert akkor prominens showrunnerek magán úton tárgyalni kezdtek a stúdióvezetőkkel az alku létrejöttéért, és erőteljes nyomást gyakoroltak a tagságra. Most viszont nagyrészt a tárgyalásokon kívül maradtak és a vezetőség támogatottsága részükről is erős volt.
A stúdiók lépése – és az erre adott ellenséges válasz – felfedte a két fél közötti keserűséget és bizalomhiányt, ami a május eleji munkabeszüntetéshez vezetett, és megakasztotta az álomgyárban a munkaügyi béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseket.
A stúdiók tisztességtelen lépését egyébként több jogi szakértő is a kollektív tárgyalásokat szabályozó törvényekbe ütközőnek minősítette. Az amerikai Nemzeti Munkaügyi Kapcsolatok Testületének szabálya ugyanis megtiltja a vezetőknek, hogy megkerüljék a szakszervezeti tárgyalófeleket, mindkét félnek kötelessége jóhiszeműen tárgyalni.
Az AMPTP azzal védekezett, hogy nem volt hivatalos megállapodás a sajtó tárgyalásokról való kizárásáról, miközben a stúdiókhoz közel álló források is elismerték, a tervezet megállapodás részleteinek nyilvánosságra hozatala a WGA vezetőségének megkerülésére irányult, hogy az anyagilag nehéz helyzetben lévő írók, showrunnerek és a munkavállalók légióit arra ösztönözze, kezdjenek nyomást gyakorolni a WGA vezetőségére, a beterjesztett megállapodás elfogadására.
A WGA ekkora már ellentámadásként felszólította az Amerikai trösztellenes szabályozó hatóságokat is, vizsgálják meg a streaming piac főbb szereplői, a Netflix, az Amazon és a Disney tevékenységét és akadályozzák meg a terület további konszolidációját. Álláspontjuk szerint a három főszereplő olyan közös piaci hatalmat halmozott fel, amely a nézők választási lehetőségeinek korlátozásához és a bérek csökkenéséhez vezetett. A céh azzal is érvelt, hogy a szolgáltatók egyértelműen bebizonyították, „visszaélnek erőfölényükkel”, kárt okozva versenytársaiknak, alkalmazottjaiknak és alvállalkozóinak. A további konszolidáció azt is eredményezi, hogy az írók munkalehetőségei is jelentősen beszűkülnek.Az AMPTP képviselőinek ezt követően nem nagyon volt más lehetősége, mint a tárgyalás, és eleget tenni a WGA azon kérésének, hogy a döntéshozók is üljenek le velük, ne csak a munkaügyi tárgyalók.
Így az egyeztetéseken megjelent Bob Iger, a Disney vezérigazgatója, Ted Sarandos, a Netflix társ-vezérigazgatója, David Zaslav, a Warner Bros.-Discovery vezérigazgatója és Donna Langley, az NBCUniversal tartalomért felelős vezetője, valamint Carol Lombardini, az AMPTP főtárgyalója.

A felek mindkét oldalon sikerként könyvelik el a tárgyalások eredményét. Azt valóban kijelenthetjük, hogy a hosszú küzdelemből egy olyan megállapodás született, amely sokkal részletesebb és átfogóbb, mint azt a legtöbb iparági megfigyelő a tárgyalások kezdetekor megjósolta volna.
Ettől függetlenül, látva a MI megállíthatatlan előretörését, és hogy a nagy cégek miként fektetnek be a saját változatuk fejlesztésébe, úgy vélem megállíthatatlan a filmipar „teljes gépesítésének” a folyamata.
De hogy mi is van a megállapodásban, amely a világ film-, sorozat- rajongó/érdeklődő népességét lázban tartó, Hwood történetének harmadik leghosszabb sztrájkját okozta, érdemes végig venni.
Alapvetően minden elem sávos és mennyiségi feltételekhez kötött, ahol a munkavállalók szakmai minősítése is meghatározó.
A legtöbb író minimálbére most öt százalékkal, 2024 májusában további négy százalékkal, majd 2025 májusában további 3,5 százalékkal emelkedik. A WGA epizódonként legalább egy-egy külön írót kért minden olyan sorozathoz, amelyből legalább hat rész készül egy évadban. Minden sorozathoz legalább három író-producert (a rangidős tagokat) kell alkalmazni, bár ebbe a számba beletartozhat a showrunner is. A junior írók vagy staff writer-er szinten lévő tagok száma szintén a megrendelt epizódok számától függő skálán emelkedik. Egy hat epizódos sorozathoz legalább három írói szintű munkatársat kell felvenni. Az évadonként 7-12 epizódos sorozathoz öt írót kell felvenni, a 13 epizódos vagy annál több sorozathoz hat írót.
A szerződés új eleme kivételt képez az olyan szólóíróhoz köthető programok esetében, mint például A Fehér Lótusz, amelyekben az összes epizódot egyetlen író jegyzi. Ezekben az esetekben az írónak a stúdióval, a TV-csatornával vagy a streamingszolgáltatóval kötött eredeti szerződésében ki kell kötnie, hogy kezdettől fogva szólóban dolgozik. Vagy ahogyan a céh az alku kiemelt pontjairól szóló összefoglalójában leírja, a minimális létszámok akkor érvényesek, „ha nem egyetlen írót bíznak meg az összes epizód megírásával”. Új szabályok vonatkoznak az írók foglalkoztatásának időtartamára is, külön kikötéssel a kevésbé tapasztalt írók számára a gyártási és utómunkálati folyamat megfigyelésére. Ezzel segítik elő, hogy a kezdő írók és író-producerek a szükséges tapasztalatot megszerezhessék a teljes értékű showrunnerré váláshoz.
A még fejlesztés alatt álló könyvek esetében legalább három író-producernek, beleértve a showrunnert is, garantáltan 10 egymást követő hétig kell dolgoznia. Ez a kitétel biztosítja a számukra, hogy annyi jövedelmet szerezzenek, amellyel már jogosultak az egészségügyi ellátásra. Az így kidolgozott és elfogadott fogatókönyvek esetében legalább két olyan író-producert kell alkalmazni a sorozat végső elkészülésében, akik a fejlesztésben is részt vettek.A tárgyalások egyik kulcskérdése volt a streaming felületekről származó bevételek elosztása, ahol szintén komoly sikert ért el a WGA. Az új szabályozás bónuszt fizet az íróknak az olyan eredeti tévéműsorokért és filmekért, amelyek széleskörű sikert aratnak a streaming szolgáltatók felületein. Ez minden nagy költségvetésű, streamingre készült címere vonatkozik; és ide sorolhatók a nagy streamingszolgáltatók eredeti sorozatainak többsége. Fontos kitétel, hogy az eredetileg TV-platformok számára korábban készült, és a streaming platformokra most, vagy ezután felkerülő sorozatok után nem kapnak kompenzációt az írók. A streamingre készült produkciók esetében 2024. január 1-től az írókat megillető bónusz 9.000-16.400 dollár közötti, abban az esetben, ha a szolgáltatás amerikai előfizetőinek legalább 20%-a megnézi a megjelenést követő első 90 napban, vagy bármely további év első 90 napjában, amikor a cím a platformon van, a 30 millió dollárt meghaladó költségvetésű játékfilmek esetében a bónusz pedig 40.500 dollár. A várakozásoknak megfelelően új szerződés értelmében a külföldi elérések után járó maradványdíjak is jelentősen emelkednek, hasonlóan a Directors Guild of America májusban megkötött szerződésébe beépített feltételekhez. Az írók innen származó bevételei közel megduplázódnak.A Mesterséges Intelligencia bevonásának kérdésében a döntés a WGA tagság kezébe került, ami talán a legnagyobb siker minden filmrajongó számára. „A mesterséges intelligencia által generált anyag nem használható fel az író hitelének vagy elkülönített jogainak aláásására” – áll a szerződés szövegében. További fontos kitétel, hogy a MI nem képes irodalmi anyagot írni vagy átírni, és a MI által generált anyag nem minősül forrásanyagnak. Az író viszont választhatja a mesterséges intelligencia használatát a szolgáltatás végzése során, ha a megrendelő ebbe beleegyezik, és feltéve, hogy az író betartja a vonatkozó vállalati irányelveket, de a vállalat nem követelheti meg az írótól, az írói szolgáltatások végzése során a mesterséges intelligencia szoftver (pl. ChatGPT) használatát. Sőt tájékoztatnia kell az írót, ha számára átadott anyagok a MI által generált részeket is tartalmaznak. Ezen felül az írók fenntartják a jogot, hogy a munkáikat miként használhatják fel a MI jövőbeni „okosítására”!
A WGA sikeresen érte el kitűzött álláspontját a forgatókönyvek átírása (remake) terén is, valamint a kisebb projekteken dolgozóknak kedveznek azzal, hogy akik a WGA-minimum bér 200%-át vagy annál kevesebbet keresnek, a díjuk felét a szerződés megkötésekor kézhez kell kapniuk. Ha kilenc héten belül nem adják le a vázlatot, a díj további 25%-a jár az írónak, a fennmaradó 25%-ot pedig a vázlat leadása után kell megkapniuk.
Akik a forgatás alatt álló projekteken dolgoznak 18%-több honoráriumot kapnak. Minimális díjazásuk a 30 millió dolláros vagy annál nagyobb költségvetésű filmek esetében 100 000 dollárra emelkedik. Ez az emelkedés a külföldi streaming-szolgáltatások maradványának növelésével együtt három év alatt 216 000 dolláros maradványt eredményez a legnagyobb szolgáltatásokon sugárzott filmek esetében, ami 49%-os növekedést jelent a céh előző, 2020-ban kötött szerződésének feltételeihez képest.
Végezetül pedig a csapatban dolgozó írók számára mostantól az egészségügyi és nyugdíjjuttatások kiszámítása céljából minden írónak a teljes honoráriumot jóváírják, még akkor is, ha az továbbra is megoszlik a csapat tagjai között.

Az írók sikert értek el az AMPTP-vel szemben, most a színészeken a sor, akik október 2.-án ülnek le a tárgyalóasztalhoz, a saját érdekeik érvényesítése érdekében. Az ő ügyük azonban sokkal bonyolultabb, mert számos olyan követelésük van, amely kifejezetten a saját igényeire vonatkozik, mint például a háttérszínészek és a kaszkadőrök számára védelmet jelentő minimumok. Pontos szabályozást akarnak a saját maguk által felvett casting videókra vonatkozóan is, és a MI-val kapcsolatos aggályaik is sokkal bonyolultabbak, mint az írók esetében volt. A színészek jelenleg két fronton is harcolnak, mert az AMPTP-n felül a 10 legnagyobb videójáték gyártóval szemben is sztrájkot hirdettek. Közel egy éve már, hogy a céh videojátékokkal kapcsolatos szerződését, az úgynevezett Interaktív Média Megállapodást az eredeti lejárati dátumon túl meghosszabbították, de a tárgyalások nem jártak sikerrel. A SAG-AFTRA legutóbbi, 2016-17-es sztrájkja a játékgyártó cégek ellen 183 napig tartott. A most érvényben lévő feltételek újratárgyalását a tagság 98,32 %-a támogatta így ezen a fronton is komoly ellenállásra lehet számítani. 

Forrás: WGA, SAG-AFTRA, Variety, The Los Angeles Times