Fancher és Scott között még a forgatókönyv írása közben nyílt meg az újabb front a főszereplő, Deckard kiválasztása okán. Scott mindenáron a negyedik jelölését végre a Kramer, kontra Kramer főszerepével Oscarra váltó Dustin Hoffmant akarta megnyerni a szerepre. Elképzelése szerint, Dekard karaktere teljes mértékben a nyomozókról kialakult sztereotípiák antitézise kellett legyen. Ebben támogatta Deeley is, de az ő titkos favoritja Christopher Walken volt, akiről remélte ismét a filmje főszereplője lehet, de Scott Walkennél „nyugisabb” karakterben gondolkodott, így a producer körbe kérdezett a szakmában. A könyvet megkapta Tommy Lee Jones, Gene Hackman, (akkor még nem Sir) Sean Connery, Jack Nicholson, Paul Newman, Clint Eastwood, Arnold ...

Hampton Fancher tíz vázlatot írt a forgatókönyvből a nyolc hónap alatt, amelyekbe megpróbálta beépíteni Ridley Scott ötleteit, elképzeléseit. Scott és Deeley alapvetően kedvelték Fancher változatait, az aggályok azzal kapcsolatban merültek fel, hogy a forgatókönyve túl "agyas" volt, nagyon kötődött Dick gondolati polémiáihoz, amit nem lehet megfelelően átültetni a vászonra. Másrészt a sztori szinte végig csak belső terekben zajlott, ami gátolta a rendezőt a látványos terek megalkotásában. „Ridley folyton azt kérdezgette tőlem «Ok, értem, de mi van az ablakon kívül, amikor ez történik velük?» Amikor a díszleteket megláttam, akkor tudatosult bennem, ő már az első pillanatban látta a helyszíneket, az ő fejében a látvány ...

1980 rosszul indult a Scott család számára. A három testvér – Frank, Ridley és Tony – közül a legidősebb, Frank hirtelen életét vesztette bőrrák következtében. Ridley és Tony számára komoly törést okozott bátyjuk elvesztése. Ridley-t teljesen lesújtotta a dolog, úgy érezte, valamivel azonnal el kell foglalnia magát, aktívan dolgoznia kell, hogy a gyászt fel tudja dolgozni. A Dűne közel egy éve tartó és lassan haladó előkészületei nem kötötték le eléggé, így felhívta Deeley-t és újra elkérte tőle a Dick adaptáció forgatókönyvét, melynek a sztorija ott motoszkált a gondolataiban. „Amikor felhívtam rögtön éreztem Deeley hangjából, hogy számára ez volt a most vagy soha momentum – emlékezett később vissza Scott. ...

Philip K. Dick örült, hogy a jogok Fancher és Kelly birtokába kerültek, kifejezetten támogatta őket – már a maga eszközeivel. Egy interjúban például elmesélte, hogy Robert Jaffe forgatókönyve nagyon nem volt a kedvére való. „Az egész olyan volt, mint egy elfuserált vígjáték. Se füle, se farka nem volt sztorinak és érthetetlen, ostoba poénnak látszó mondatok voltak beleerőszakolva.”

De hiába élvezték Fancherék a szerző bizalmát, Deeley megnyerése közel sem bizonyult ennyire könnyűnek. Az elején még nagy mellénnyel próbálták döntésre bírni a producert, de ahogy telt az idő, egyre kínosabbnak tűntek a próbálkozásaik. Végül odáig jutott a sztori, hogy Michael Deeley producer nyolcszor (8x!) utasította el a projektet, mielőtt ...

Philip K. Dick Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című regényének ötlete 1962-ben fogant, amikor Az ember a Fellegvárban című regénye kapcsán a nácik tettei után kutatott. Hozzáférést kapott a Berkley-i Kaliforniai Egyetemen archivált második világháborús Gestapo-dokumentumokhoz és találkozott az S.S. tisztek Lengyelországból származó naplóival. Az iratokban olyan kegyetlenségekkel találkozott, hogy alig bírta őket elolvasni, ám az egyik naplórészlet mégis mélyen megmaradt benne: "Éjszakánként az éhező gyermekek jajgatásaitól nem tudunk rendesen aludni." Dick elborzadt ettől a mondattól. Szerinte nyilvánvalóan súlyos mentális befolyás alatt lehetett az, aki ezt leírta. Ezt arra a hipotézisre alapozta, hogy a nácizmust ...

Sok filmről lehet állítani, hogy az elkészülése komoly nehézségekbe ütközött, de ha létezik olyan, hogy a LEGnehezebben elkészült filmek rangsora, akkor minimum Top3-as helyen szerepel rajta a Szárnyas fejvadász. Kevés film tud annyi érdekességgel szolgálni a keletkezéséről, mint Ridley Scott alkotása, amely történéseit egy közel 500 oldalas – több kiadást is megért – könyvben foglalják össze, amely igen élvezetes olvasmány. A film és a könyv is – nem csak a kezdő – filmkészítők számára alapmű. Christopher Nolantól, Guillermo del Torón át Denis Villenuve-ig hosszasan lehetne sorolni azokat a rendezőket – operatőröket, látványtervezőket nem is említve –, akikre komoly hatást gyakorolt. Külön említve az olyan egyéb ...