Elhunyt Albert S. Ruddy Hollywood-i producer
Két Oscar-díjat nyert. A másodikat a Millió dolláros baby, az elsőt pedig A keresztapa producereként.
Tom Rosenberg producer, Dustin Hoffman díjátadó, Clint Eastwood rendező, producer, Barbra Streisand díjátadó és Albert S. Ruddy producer a Millió dolláros baby Legjobb film Oscar-díjával a 77. Oscar-díj átadón.
A hét közepén jött a hír, hogy elhunyt Albert S. Ruddy Hollywood-i producer. Az alig több, mint 40 filmet jegyző Ruddy kétszer emelhette magasba a Legjobb filmnek járó Oscar-díjat. A másodikat a 2004-ben készült Millió dolláros baby filmért, amely a rendezője, Clint, és főszereplőnője Hilary Swank, valamint Morgan Freeman alakításairól marad emlékezetes. Az első szobrát viszont egy olyan filmért vehette át még a pályája elején, gyakorlatilag az ötödik filmjéért, amely utánozhatatlan és örök filmtörténelmet írt, és a producert is legendává tette. Amikor pár éve felröppent a hír, hogy A keresztapa elkészülésének a viszontagságairól film, és/vagy sorozat készül akkor végig vettem a Coppola-Ruddy-Evans trió kalandjait, amelyek - Az ajánlat sorozat elkészülte után is - Ruddy halála okán érdemesek arra, hogy visszatekintsünk rájuk. A blogom indító cikk-sorozatával tisztelgek az egyik kedvenc filmem producerének az életműve előtt.
Az elmúlt napok nagy híre volt, hogy Barry Levinson (Esőember, Amikor a farok csóválja) rendező vászonra viszi A keresztapa előkészületeit Francis Ford Coppola rendező és Robert Evans stúdióvezető/producer "csatájának" középpontba állításával, úgy, hogy előbbit Oscar Isaac, a playboy, nőfaló, hedonista producert pedig Jake Gyllenhaal személyesíti meg.
Mi különleges/érdekes/izgalmas lehet egy film elkészületében, amiért sorozatot kell belőle csinálni? - tették fel nekem a kérdést sokan a hír óta. Nos, korábban már az általam egykoron irányított magazinban röviden összefoglaltam A keresztapa forgatási "sztoriját" és most, hogy újra előkerült a sztori, érdemes részletesen végi venni, a sorozatban majd mire számíthatunk. Folytatásos sztori következik. 
Az eseményeket onnan érdemes elkezdeni, hogy élt valahol az USA-ban egy Mario Puzo nevű közepesen ismert író, aki már két elfogadható kritikai visszhangot kiváltó, de nem különösebben sikeres novella kötetet publikált. A se nem lesújtó, se nem magasztaló kritikai hangvételt Puzo némileg másképp értékelte, mint a kritikusok, és önmagát sikeres írónak képzelve a nagyokat megillető költekezésbe kezdett. Fel is halmozott gyorsan 20 ezer dollár adósságot, ha már lúd legyen kövér alapon. Köztudomású, hogy a korszakalkotó ötletek az anyagi csőd közepén, vagy erőteljes alkoholos befolyás alatt, vagy nagy ritkán a laboratórium mélyén születnek. Nos, Puzo az első kategóriába sorolható, mert hitelezői elöl menekülve pattant ki agyából a szikra: gyors sikerrel kecsegtető könyvet kell írni és ilyet csak a maffiáról lehet. A mű címe azonnal meg is született: A Keresztapa.
Puzo remek döntést hozott. Elkészült művét több mint 500 ezer példányban adták el keményfedeles és több, mint 12 millió példányban puhafedeles változatban.
A korai időszakban, amikor A Keresztapa a könyvesboltok sikerévé kezdett válni, de a jogdíjjak még nem érkeztek vissza Puzo számlájára úgy döntött, hogy elég olcsón, 12.500 dollár előlegért átadja az írás forgatási jogait a Paramountnak. Az eredeti megállapodás értelmében a végösszeg 50 ezerre kerekedett volna, ha a stúdió végleges igent mond a projectre. A végén Puzo azonban még ennél is jobban jött ki az üzletből, mert a szerződés egyik záradéka alapján, mely a szerzőnek részesedést ígért a film kapcsán értékesített könyvekből is, végül 80 ezer dolcsit kasszírozhatott.
A Paramount stúdió A Keresztapáról egyébként, a megjelenése előtt már értesült Peter Bart elnökhelyettes révén. „A Publisher Weekly lapnál volt egy «beépített» emberünk – emlékezett vissza Bart – aki nagyon sok könyvhöz hozzájutott. Puzo 60 oldalas kéziratát is ő juttatta el hozzám. Átolvastam és elvittem Bobby-hoz (Robert Evans stúdióvezető) és csak ennyit mondtam «Figyelj Bobby itt van egy szokásos maffia könyv, de…»” Ekkor még egy jó darabig parkolt a könyv a Paramount és legnagyobb riválisa a Universal berkein belül is. A stúdiók ajánlata akkor érkezett vissza Puzohoz, amikor a könyve berobbant az eladási listák élmezőnyébe. „A Paramount ajánlatát választottam, bár magamnak sem tudtam megindokolni miért – mesélte Puzo – Felajánlották, hogy írjam meg a forgatókönyvet is, de én nem éreztem magamban kedvet ehhez. Egy nap aztán Al (Al Ruddy producer) felhívott, hogy szívesen elvinne vacsorázni a Plazába. Igent mondtam neki és a vacsora végén úgy álltunk fel, hogy elvállaltam a forgatókönyv megírását.”
