Március 28-án a Nyugat és Észak Hollywood között található Universal CityWalk Imax moziban különleges vetítésre gyülekezett az illusztris közönség. A reggel 10-es kezdés ellenére, vagy pont azért, olyan hírességek jelentek meg, mint Al Pacino, Nicolas Cage, Spike Jonze, Shia LaBeouf, Talia Shire, valamint Donna Langley az NBCUniversal tartalomért felelős vezetője, Tom Rothman, a Sony Pictures elnök vezérigazgatója, illetve a Warner Bros. részéről Pamela Abdy társelnök. A Disney főreprezentánsa az élőszereplős filmekért felelős igazgató David Greenbaum, a Paramount képviseletében Marc Weinstock nemzetközi forgalmazási és marketing igazgató, míg a Netflix részéről maga Ted Sarandos vezérigazgató jelent meg. A Disney-től Bob Iger vezérigazgatót is várták, de ő másirányú elfoglaltságai miatt nem tudott Universal híres épülete felé kanyarodni aznap.

És hogy mire volt a nagy felhajtás?

A legendás A keresztapa-trilógia rendezője, Francis Ford Coppola régóta dédelgetett új filmjének, a Megalopolisnak a zártkörű szakmai vetítése zajlott.
Az Oscar-díjas rendező aktuális filmjét még 1983-ban kezdte el írni és mivel már többszöri nekifutás ellenére sem talált megfelelő befektetőket az elkészítésére, végül saját finanszírozással vágott bele a 120 millió dolláros költségvetésűre taksált filmbe. Nem ez az első eset, hogy saját maga vállalta a producerséget a filmjei mögött. Az Apokalipszis most (1979) esetében is így történt, amely hozott szakmai sikereket és végül anyagilag is megtérült, de az utána készült a Szívbéli (1981) akkora bukás lett, hogy az azt követő filmjeit, egészen az 1997-ben bemutatott Az esőcsinálóig, a hitelei visszafizetése miatt kellett bevállalnia. Alig, hogy kijött az adósságokból, 2001-ben belevágott a Megalopolisba és el is kezdték a próbákat Paul Newman, Uma Thurman, Robert De Niro, James Gandolfini, Nicolas Cage, Leonardo DiCaprio, Russell Crowe, Edie Falco és Kevin Spacey főszereplésével. Ám az ikertornyokat ért támadások miatt leállt a projekt, mert a forgatókönyv egyik jelenete kvázi megjósolta a katasztrófát. Ezután sokáig visszakerült a fiókba sztori, 2007-ben még maga Coppola is azt nyilatkozta, nincs realitása projektnek, de 2019-ben csak nem hagyta nyugodni és újra napirendre vette élete első sci-fi filmjének a megrendezését. Az akkor már 80. életévét betöltő rendező annyira belelkesült, hogy a költségvetés fedezése okán 2021-ben borászati érdekeltségeinek jelentős részétől is megvált, a hírek szerint több, mint 500 millió dollárt kaszírozva.

Az ezt követően megkezdődött forgatás sem zajlott zavartalanul, mert nem csak a főszereplők közül hagyták többen faképnél a projektet, de pl. 2022 decemberében a látványtervező csapat nagyrészét maga a rendező rúgta ki, mert nem az elképzelései szerinti, A Manadlóri LED-fal technikáját alkalmazva hozták létre a díszletet, amely kiemelten fontos elementuma a mozinak. Az elbocsájtott csapat a szűkös költségvetésre hivatkozott, de a tényeken ez sem változtatott.
A 135 perces film cselekményéről annyit lehet nagyvonalakban tudni, hogy egy metropolisz véletlen pusztulása utáni újjáépítését követi nyomon, amelynek során két egymással versengő vízió kerül konfliktusba. Az egyik oldalon az idealista, Adam Driver, vele szemben a másik oldalon a pragmatikus gondolkodásmód képviselője, Giancarlo Esposito, áll, és mellettük még fontos szerep jut Shia LaBeouf, Talia Shire és Laurence Fishburne karaktereinek. Nem mellesleg az 1969-es Oscar-díjas Éjféli cowboy-t követően ebben a filmben szerepel újra együtt Dustin Hoffman és John Voight is. A beszámolók szerint a pontosan megnem határozható korszakban játszodó sztori gazdagon merít az ókori Róma történéseiből – beleértve a díszletet és a szereplők megjelenését is.

Ennyit tud(t)unk a filmről előzetesen.
A vetítést követően a várt/remélt ováció viszont elmaradt. A nagy cégek képviselői közül senki sem terelte sarokba a Corleone-család történetét sikerre vivő rendezőt a Megalopolis forgalmazási jogait akarva. Sőt igyekeztek minél hamarabb, a minimum kötelező „Gratulálok, megcsináltad!” kijelentést követően elhagyni a vetítés helyszínét. Ebben jelentős szerepe van annak is, hogy a rendező előzetesen közölte az egybegyűltekkel, az ajánlatokat Amerikában 40 millió $, az egész világra plusz 80-100 millió $ marketing költség alatt nem fogja elfogadni.
Egyértelmű sikerről nehéz lenne beszámolni. A legoptimistább vélemények is csak addig merészkedtek, hogy a filmtörténetben már születtek olyan korszakos alkotások, amelyek a bemutatásukkor alul teljesítettek és később mégis mennyire meghatározó filmek lettek, mint pl. a 2001: Űrodüsszeia (1968) vagy a Szárnyas fejvadász (1982).
Ezzel szemben az óvatos kritikák „túl kísérletezőnek” és „nem elég átütőnek” tartják a látottakat. Az egyik névtelenséget kérő forgalmazó azt mondta: „Egyszerűen nem lehet pozícionálni ezt a filmet!” Szerinte nagyon nehéz lesz megfelelő partnert találnia és szinte biztos, hogy az előzetes elképzeléseit jelentősen mérsékelnie kell majd a végső megállapodáshoz. „A vetítés végén természetesen mindenki gratulált a maga módján Francisnak, és a régi közös sikerek is szóba kerültek, de ez önmagában kevés egy új üzleti megállapodás megvalósulásához.”  Egy másik résztvevő némileg optimistább véleményt fogalmazott meg. „A sztori jól építkezik, nagyon fantáziadús, és mond valamit a korunkról. Szerintem egy kis, specializált kiadó lesz az, amelyik végül bevállalja.”
Derülátó a fenti kijelentés is, mert egy olyan dinamikusan fejlődő, feltörekvő forgalmazónak, mint az A24 vagy a Neon, valószínűleg nincs elég pénze a Coppola által elképzelt nagyszabású marketingtevékenységre. A nagy cégek kísérletezőbb filmjeit forgalmazó fiókcégek, mint a Disney esetében a (Fox)Searchlight, vagy a Paramount esetében a Focus már nem jöhet szóba, mert az anyacégeik ott helyben kiszálltak a licitből. „Nehéz elhinni, hogy bármely forgalmazó készpénzt tenne az asztalra, vállalva a kockázatot, mert a Francis által kért összeg kitermelése is nagyon rizikós, a haszonról nem is beszélve – nyilatkozta egy forgalmazási veterán. – Ha [Coppola] hajlandó lenne kifizetni a marketing költségeket vagy fedezetet nyújtani a kiadásokra, akkor szerintem több érdeklődője lehetne.” Bár sokan a bérforgalmazói szerződésre se fogadnának komoly tétekben a látottak alapján.A rendező a költségeken felül – jelenleg még – ahhoz is ragaszkodik, hogy a tökéletes moziélmény okán a filmje IMAX termekben is elérhető legyen, de a forgatás csak részben zajlott a formátum igényeinek megfelelően. A „Filmed for IMAX” besorolás azt jelenti, hogy egy kameratechnológiának köszönhetően egyes jelenetekben képes betölteni a speciális vásznat, de a film teljes egészében nem garantált az IMAX-élmény. A projekthez közel álló források szerint az IMAX ettől még valószínűleg támogatni fogja a filmet, ha talál forgalmazót, de azt ők sem rejtették véka alá, sokkal „kereskedelmibb felfogású” filmet vártak a látottaknál.
A kilátások nem túl rózsásak. Coppola szerint addig a fesztiválokon való megjelenésről sem születik döntés, amíg nincs meg a forgalmazó és a bemutatás pontos tervei. A május 14-én startoló Cannes-al már előzetesen hírbe hozták a filmet, amely április 11-én hirdeti ki a versenyprogramját, de a jelen állás szerint a Megalopolis aligha lesz ott a vörösszőnyegen – természetesen versenyen kívül.A megjelentek közül viszont voltak olyanok is, akik nagyon lesújtó véleményt fogalmaztak meg a látottakról. Az egyik stúdió vezetője „műfajilag besorolhatatlan indie-kísérletnek” nevezte a filmet, amely jobb eséllyel „egy másodvonal beli streamernél találna otthonra”. Egy másik stúdióvezető még ennél is sarkosabban fogalmazott: „Szomorú volt nézni. Bárki, aki bevállalja a filmet pénzt fog rajta veszíteni. Coppolának nem így kellene befejeznie a rendezői karrierjét.”
Ezek alapján én már „csakazértis” kíváncsi vagyok a filmre, bár az itt is közreadott megjelent fotók alapján nehéz elhinni, hogy a legjobb Coppola filmek hangulatát hozná a Megalopolis. A 2000-ben készült Szupernova óta a mester egyre szélsőségesebb megítélésű filmeket jegyzett, melyekkel inkább rombolta saját korábbi érdemeiből épült szobrát, mintsem tovább építette volna.
Tudni megállni a lejtőn, felér a dicsőséggel – mondja a Hollywoodi mondás. Furcsállom, hogy ezt pont Francis Ford Coppola nem ismeri.

Update 04.10.: A produkcióhoz közálló források azt állítják, hogy a Megalopolis premierje Cannes-ban lesz május 17-én - pénteken, amely az egyik legerősebb nap a fesztivál programjában. És nem is versenyen kívül, hanem a versenyprogramban kap helyet! Thierry Fremaux fesztivál igazgató a hírek szerint mindent meg tesz annak érdekében, hogy Coppolát és filmjét a Croisette-n köszönthesse, mivel 2001-ben az Apokalipszis most rendezői változatának a premierjével indult az ő Cannes-i "karrierje" is. Holnap, április 11-én jelentik be a hivatalos és a versenyen kívüli programot, akkor minden kiderül.

Update 06.16: A mai napon megtörtént a Megalopolisz Cannes-i premierje. A premier vetítést egyes források szerint öt és fél, más források szerint hét perc ováció követte. Hogy mindez mennyire nevezhető sikernek, mindenki döntse el maga. A Cannes-i óváció rekorder A faun labirintusa 2006-ból, amelyet követően 22 percig tapsolt a közönség!

Update 05.25. Kihirdették Cannes díjazottjait. A Megalopolisz semmilyen díjat nem kapott – nem kárörvendés ez, csak ténymegállapítás. Az idei fesztiválon a leghosszabb tapsot, 14 perceset, Mohammad Rasoulof iráni rendező The Seed of the Sacred Fig filmje kapta. Őt követték Coralie Fargeat A szer című alkotása, Demi Moore-ral a főszerepben, valamint Pierre Niney-vel a címszerepben a Monte Cristo grófja 11 perc hosszúságban. Az Aranypálmát Sean Baker Anora filmje kapta, amelynek hét és fél percig tapsoltak a premierjét követően.