Mit adott a mozinak az Avatar - 2. rész
December 15-től a mozikban minden idők legnézettebb filmjének 2. része, amely rengeteg újítást és egyedi látványt hoz!
James Cameron munkásságából egy évtizedet áldozott az Avatar: A víz útja elkészítésére – a Disney több száz millió dollárjáról nem is beszélve – és biztos a sikerben. A grandiózus projekt régóta várt második filmje kapcsán vannak azonban pesszimista hangok is, melyek kételkednek a film várható sikerében a mozipiacon tapasztalható trendek láttán. És van, aki szerint a 13 éve látott szereplők neveire sem emlékeznek már a nézők. Már csak néhány nap és kiderül a moziközönség melyik véleményre cáfol rá.
Amikor december 15-én mozikba kerül az Avatar-franchise újabb filmje a rendező már leforgatta az Avatar 3-at, és a 4-et, melyek majd 2024-ben és 2026-ban érkeznek a mozikba, valamint a 2028-ra tervezett 5. rész forgatókönyve is elkészült. „Az egész meg van írva, az elejétől a végéig – mondja Cameron. – Pontosan tudjuk, hova akarunk eljutni, ha lesz rá lehetőségünk, a mikéntjét viszont a piac fogja meghatározni. Ha az emberek akarják és eléggé tetszik nekik ez a film, akkor a többi rész is mozikba fog kerülni.”
A stúdió támogatása és saját magabiztossága mellett a rendező is tisztában van azzal, hogy az Avatar-franchise-nak vannak ellendrukkerei és a film kulturális hatásait is erősen vitatják, például a Star Wars-, vagy a Marvel-univerzumhoz viszonyítva. A háromszoros Oscar-díjas rendező szerint, ha az emberek kevésbé emlékeznek Jake Sullyra, mint mondjuk Luke Skywalkerre, az részben azért van, mert az Avatar-mitológia jelenleg még csak egy filmmel rendelkezik. „Ha rendkívüli sikert aratsz, a következő három évben visszatérsz – mondja. – Így működik az iparág. Ébren tartod a rajongók érdeklődést és tudatosan felépíted a kulturális hatást. A Marvelnek több, mint 20 filmje volt arra, hogy felépítsen egy univerzumot, amelyben a karakterek keresztezik egymást. Szóval ezekkel összemérni irreleváns. Majd meglátjuk, mi történik az új film után.”
A víz útja több, mint 350 millió dollárba került, és ha a további három Avatar-filmből álló sorozat is bemutatásra kerül, akkor csak a gyártási költségek több, mint 1 milliárd dolláros befektetést jelentenek a Disney-nek.
Ami mégis visszahozta a filmkészítés felé az a környezettudatos gondolkodása. „Az Avatar a legnagyobb bevételt elért film, ráadásul olyan, ahol egy fa miatt ejtesz könnyeket.” Szerinte a 2022-es közönség még jobban ráhangolódik ezekre az üzenetre, a környezetvédelmi témák manapság sokkal több embert foglalkoztatnak, mint korábban. „Ezt a filmet már egy más hangulatú közönségnek mutatjuk be. Azok a dolgok, amelyek 2009-ben még a horizonton túl voltak, most már itt vannak velünk. Ez már nem szórakozás többé.” Cameron szerint az új rész nem akarja felerősíteni az emberek félelmeit a klímaváltozásról, hanem a Na'vi karakterek döntésein keresztül alternatív utakat szeretne sugallani. „A teljes tagadástól [az éghajlatváltozással kapcsolatban] a fatalista elfogadásig ugrottunk, és kihagytuk a középső lépést – mondja. – A filmkészítő szerepe nem az, hogy többé ne legyen minden borús és komor, hanem az, hogy konstruktív megoldásokat kínáljon.”
A rendezőt a Mariana-árok kalandja után 2012-ben kezdte el komolyabban foglalkoztatni a folytatás gondolata. Az első hónapokban a lényekkel, kultúrákkal kapcsolatos ötleteit írta le, majd a fantáziája turbó üzemmódba kapcsolt. Majd 2013 nyarán, a 2000-es évek elején a Fox számára készített Sötét angyal sci-fi tévésorozat produceri tapasztalatain felbuzdulva, összehívott néhány forgatókönyvírót, akiknek átadta a kb. 800 oldalnyi jegyzeteit, igen rövid határidőt szabva. Az ötletekből végül a Majmok bolygója-sorozatot sikerrel újraélesztő forgatókönyvíró-házaspár Amanda Silver és Rick Jaffa alkották meg a sztorit, akikkel a rendező is osztozik a krediteken. Az írás négy évig tartott, mivel mind a négy forgatókönyvet be akarták fejezni, mielőtt tovább léptek volna.
A forgatás 2017 szeptemberében kezdődött el az Új-Zélandi Wētā Digital műtermeiben, de alig telt el pár hónap, hirtelen minden megváltozott. A Disney 71,3 milliárd dollárért felvásárolta a 20Th Century Foxot! Ez a projekt szempontjából egy előremutató helyzetté vált, mivel az Egeres Stúdió már 500 millió dollárt költött a floridai vidámparkjában található Pandora attrakcióra, és így érdekelt volt az Avatar sikerében. Valamint Cameron és a Disney már évek óta flörtölt egymással. Amikor az új részeken elkezdett dolgozni meghívta az akkori – de a közelmúltban visszakerült – vezérigazgatót, Bob Igert, a stúdió vezetőjét, Dick Cookot és Alan Bergman pénzügyi igazgatót a saját stúdiójába és mutatott nekik néhány tesztfelvételt. „Kijöttünk a vetítőből, és rögtön tudtuk, ezt meg kell csinálnunk – emlékezett vissza Bergman, aki ma a Disney Studios Content elnöke. – Ott ültem abban a vetítőteremben, és nem hittem a szememnek. Még soha nem láttam ehhez foghatót.” A Disney azonnal tárgyalásokat kezdett az Avatar felvásárlásáról, ami az azóta a Fox nevet elhagyó 20th Century Studios-t a projekt pénzügyi kereteinek a megnövelésére késztette, így azt el tudták kerülni, hogy Cameron átsétáljon egy másik stúdióhoz a filmjeivel. De csak ideig-óráig. Amikor 2019 márciusában a Disney/20th Century üzletet megkötötték, Bergman egyik első dolga volt találkozni Cameronnal és Jon Landau producerrel, akiknek azt mondta: „Látod, Jim, meg kellett vennünk a céget, hogy megkapjuk a következő Avatart.” A felek ekkor abban is megegyeztek, hogy a jövőben a mozikban kevesebb filmet fognak ugyan bemutatni, de azok nagyobbak és látványosabbak lesznek, pont olyanok, amelyeket Cameron is készíteni szeret.
Az egyetértés azóta is teljes a felek között, még akkor is, ha Cameron a Disney másik pénzgyártó Franchise-ának, a Marvel-univerzumnak nem nagy barátja. Októberben a The New York Times-nak adott interjújában, is kijelentette, ő olyan érzelmeket és karakterérettséget vitt a történetébe, ami a Marvel Moziverzumban nem tapasztalható. Igaz a VFX-technika fejlődése kapcsán elismerően nyilatkozott a képregény adaptációkról. „Nyilvánvalóan hozzájárultak az iparág volumenének kiszélesedéséhez. A technika emelkedő színvonala mindenkit együtt emel. Egyre tapasztaltabb művészeket, több eszközt és effektet és kódot ad.” Bár a válasza végén azért odaszúrta „Ennek ellenére a Wētā Effects a legjobb. Az Industrial Light & Magic is nagyszerű munkát végez, de amikor olyan érzelemgazdag arckifejezésekről van szó, mint amilyet mi csinálunk... Thanos? Ugyan. Hagyjatok már békén!” A csipkelődést nem kell nagyon komolyan venni, mert A víz útja kreditjében az ILM stúdióval is találkozhatunk.
A rendező, aki példásan környezettudatos életet él és már hosszú évek óta vegetáriánus, a Pandora-, a DC- és a Marvel-univerzum összevetésében más különbségeket is igen élesen kihangsúlyoz. „Amikor megnézem ezeket a nagy, látványos filmeket – Marvelre és DC-re gondolok – azt látom nem számít, hány évesek a karakterek, mind úgy viselkednek, mintha még mindig főiskolások lennének. Vannak kapcsolataik, de valójában nincsenek. Soha nem teszik le a sarkantyúikat a gyerekeik miatt. Nincsenek meg bennük azok az értékek, amelyek igazán megalapoznak minket, és erőt, szeretetet, célt adnak a létezésünknek. Az ő karaktereik nem tapasztalják meg ezeket a dolgokat, és szerintem nem így kell filmet készíteni.”
A 192 perc hosszúságú epizód – most már mondhatjuk így –, ami 1400 Wētā alkotó munkája következtében összesen 3350 vizuális effektet tartalmaz (ez azt jelenti, hogy átlagban 3,4 másodpercenként követik majd egymást a vásznon) bőven ad majd lehetőséget az összehasonlításra.
A Terminátor-filmek korábbi rendezője számára is voltak azonban nehézségek a forgatás alatt. A második, harmadik és részben a negyedik Avatar-film 16 hónapos élőszereplős forgatásának többségével végeztek, amikor berobbant a COVID-19 járvány. Márciusban Új-Zéland is lezárta határait, és a világ egyik legszigorúbb karantén intézkedéseit vezette be a vírus megfékezése érdekében. A zárlat bevezetésekor Cameron és néhány stábtag épp az Egyesült Államokban tartózkodott, így a további munkálatok komoly veszélybe kerültek. Ezért levélben fordult az új-zélandi kormányhoz, melyben kifejtette, a produkció miért felel meg a kormány nemzetközi utazást engedélyező kritériumainak, és ismertette a COVID-19 biztonsági óvintézkedéseket is, amelyeket a forgatáson azonnal be fognak vezetni. Továbbá visszatérésük lehetővé tenné a munkafolyamatok folytatását, ami végső soron a több mint 1000 stábtag, köztük több száz Wētā-művész megélhetésének forrása. Májusra a kormány megvitatta kérését és Cameron, Landau valamint a stáb további 31 tagja egyetlen repülőgépen beutazhatott az országba, így a forgatást be tudták fejezni.
A film várható sikerét kritizálók részéről hangzatos érv annak hossza is. Tény, hogy az idei évzárás kasszasikerei közül több is hosszú időre ragasztja a székekbe a nézőket. A Fekete Párduc 2. 2 óra 41 perces, a hazai mozikba január 19-én érkező Babylon 3 óra 8 perces, a leghosszabb A víz útja a 3 óra 12 percnyi játékidejével. Cameronnak azonban nincsenek kétségei, ezen a téren is hozza magabiztos formáját. Mivel még a 20th Century Fox öltönyöseivel erről a hosszról állapodott meg a Disney-nek is ehhez kell tartania magát, más fel sem merülhetett. Arra a kérdésre, hogy a közönségnek mikor kell mosdószünetet tartania, Cameron lazán azt mondja: „Amikor csak akarnak. A kihagyott jelenetet majd pótolják amikor újra megnézik.” És ezzel nem viccel. Korábbi kasszarobbantó sikereit is az ismételt megtekintések hozták. Az ő filmjeinek jellemzően nem csak a nyitóhétvégéje a jelentős, amely után általában folyamatosan esik a nézettség, mint a Marvel-filmek esetében, hanem a bemutatót követően tartja vagy építi a közönségét. „A harmadik hétvégére már tudni fogjuk, mi a helyzet – mondja. – Az első hétvégén még nem. Ezt tapasztaltuk a Titanic és az Avatar esetében is.” Az Avatar, amely 79 millió dollárral nyitott, 10 héten keresztül hetente mindössze a 8 százalékát vesztette el az előző heti nézőinek. Csak illusztrálásként a Fekete Párduc 2. az Egyesült Államokban 4.396 moziban indult november 11-én. Egy héttel később már -54,1% volt a nézőszám visszaesés, ami a november 25-i héten további -46,4% esett. A december 2-vel kezdődő héten további nézői feleződés volt tapasztalható -58,4% értékben és már több mint 500 moziból ki is vonta a forgalmazó a filmet. Vélhetően az Avatar mozikba kerülése radikálisan lecsökkenti Ryan Coogler filmjének további esélyeit.
A dolgot még jobban megkavarja, hogy az eredeti Avatar sikeréhez nagyban hozzájáruló 3D ezúttal is Cameron kedvenc nézői formátuma marad, noha a többi filmes már egyáltalán nem számol ezen bevételekkel. „Ironikus módon manapság a 3D már kevésbé keresett, pedig jobban elérhető” – mondja. Az Avatar megjelenésekor világszerte mindössze 6.000db 3D-képes digitális vetítőgép volt csupán, most pedig nagyjából már 110.000 darab. A kereslet csökkenés indokaként hasonló okokat fogalmaz meg, mint amiket én is taglaltam a korábbi fejezetben, de a saját filmjével kapcsolatban ezen a téren is bizakodó. A Disney a filmet felvezető kampányában újra mozikba küldte az első részt, amely a lenyűgöző 76 millió dolláros bevételének több mint 97 százalékát a 3D vetítésekből hozta. A rendező vélekedését igazolja, hogy a leglelkesebb nézők a tizenévesek és a húszas éveik elején járó fiatalok voltak, akik az első alkalommal még nem voltak elég idősek ahhoz, hogy megnézzék az Avatart a mozikban.
A dolog azért is meglepő, mert az első film óta a technika és a filmek is hatalmas változáson mentek keresztül. Olyan, a motion capture technológiára épülő alkotásokat láthattunk, mint a King-Kong, a Majmok bolygója-sorozat, a Ready Player One, Alita: A harc angyala, a Gemini Man és a Marvel-univerzum filmjei, amelyek már igen magasra tették a nézői elvárásokat. A sikereik és az elkészítésük hozta szakmai tapasztalatok viszont jótékonyan hozzájárulhatnak A víz útja sikeréhez.
Steven Spielberg által „érzelmi látványosságnak” nevezett Avatar egyszer már megváltoztatta a filmkészítés és vetítés módját, amit most egy még magasabb szintre emelhet.
Mielőtt az ILM StageCraftja magával ragadó Star Wars környezetbe helyezte volna Pedro Pascalt A Mandalóriban, vagy Andy Serkis a kifejezőerő teljesen új szintjét hozta volna el Caesar szerepében a Majmok bolygója- sorozatban, vagy láttuk volna Ang Lee Billy Lynn hosszú, félidei sétája és a Gemini Man filmjeiben használt elképesztő felbontással és képkocka sebességgel rögzített jeleneteit, viszonyítási pontnak ott volt Pandora és a Na'vi-k világa. Az egyedülálló látványt, a háromszoros Oscar-díjas Rob Legato (Titanic, A leleményes Hugo, A dzsungel könyve) kifejezetten az Avatar számára kifejlesztett „rendezőközpontú” munkafolyamata alapozta meg. Erre épült Glenn Derry Simul-Cam nevű virtuális kamera technológiája, amely egy LCD-monitoron valós időben mutatta meg a színészek alacsony felbontású avatarjait pandorai környezetben, így Cameron azonnal tudott reagálni, ha valami nem úgy alakult a képernyőn, ahogy tervezte. Ezután a Wētā Digital varázslói, akiket a négyszeres Oscar-díjas vezető vizuális effekt guru, Joe Letteri (Avatar, King Kong, A Gyűrűk Ura: A két torony és A Gyűrűk Ura: A király visszatér) irányított, újra alkották a képeket mindent valóságosnak mutató végleges formába.
Letteri és a Wētā hosszú utat tettek meg az Avatar óta, felhasználva a fent említett filmek tapasztalatait. Az új epizóddal Pandora eddig ismeretlen arcát mutatják meg, mivel a film nagy része hatalmas óceáni környezetben zajlik, amelyek a fotórealisztikus vízszimulációt és korábban sosem használt víz alatti rögzítés technikát igényeltek.
Az új-zélandi stúdió komoly fejlesztéseket végzett arctoldások és a nyomkövetés terén, leküzdve az egy kamerával történő egyetlen nézőpontból történő felvétel korlátait. A korábban használt több kamerás rendszer ugyanis a színészek számára nehézkessé tette a folyamatot a súlytöbblet, valamint a meghajtók cseréje miatti rendszeres megállások miatt. Ezenkívül a FACS-t (Facial Animation Coding System) is átdolgozták, így pontosabbá vált az arcfelépítés, illetve egy új optikai solverrel a szemek követését is tökéletesítették.
A Matt Reeves által rendezett A majmok bolygója: Forradalom és A majmok bolygója: Háború filmek esetében kisebb és nagyobb felbontású kamerákat fejlesztettek, amelyek a szabadban, zord körülmények között, esőben és hóban is jól dolgoztak. Javítottak a jelölő- és nyomkövető rendszerükön, ami gyorsabb, interaktívabb és valós idejű animációs arcfelvételi eszközöket tartalmazott az azonnali visszajátszás segítése érdekében.
Aztán az Alita forgatásakor még tovább léptek: először itt alkalmaztak két könnyű HD fejkamerát, hogy nagyobb részletességet rögzíthessenek.
Ehhez az arcfelvételi rendszert is továbbfejlesztették. Csak a szemek kidolgozása egy évig tartott. Annak illusztrálására, hogy milyen messzire jutott a stúdió: Az új szemekben több részlet van, mint a teljes Gollam karakterben volt.
Az igazi kihívást a víz szimulálása és a vízalatti jelenetek okozták. A forradalmi rendszert egy közel 35.000 hektóliteres medencében dolgozták ki, amelyben több száz kamerát és még több jelölőt használtak. A színészeknek percekig kellett visszatartaniuk a lélegzetüket a betanult mozgássorok eljátszása közben, mert a levegő buborékok is zavart okoztak a felvételek közben. Az operatőröknek még arra is figyelniük kellett, hogy a viszonyítási pontok és a jelölők nehogy visszatükröződjenek a vízben a mozgó tükörhatás miatt. De a felölről érkező fény is ki kellett szűrni, amit a víz felszínére szórt műanyag golyókkal árnyékoltak. Cameron a felvételek után külön figyelmet szentelt a víz tisztítására!
Az első epizódban hét fő és 14 másodlagos beszélő szerep volt, plusz a több mint 200 Na'vi, akiknek nem volt szövegük, de mégis nagyon kifejezőek voltak. A szárazföldi lényeknél hihető hatlábú járás- és futásciklust dolgoztak ki; a repülő lényeknek pedig a négy szárnyuk mozgását úgy kellett kitalálni, hogy a repülés közben azok ne ütközzenek.
A legnagyobb áttörést a karakteranimációban az Uncanny Valley fejlesztése jelentette, különösen a két főhős Ney'tiri (Zoë Saldaña) és Jake (Sam Worthington) esetében. Az új rendszerük az izmokat használta az irányítás alapjául, amelyhez Wētā továbbfejlesztette a Na'vi-k és az összes többi lény bőrtextúráit. Eközben Pandora buja dzsungele, a gyönyörű nappali növényekkel, amelyek éjszaka biolumineszkálóvá válnak, új virtuális munkafolyamatot tett szükségessé. A növények és fák „termesztése” azonban nem volt könnyű. A Wētā azt remélte a növényeket létre tudja hozni algoritmusokkal, de végül mindent kézzel festettek meg, hogy a 3D térben a lehető legjobb minőségű és egységes legyen.
A környezet és a szereplők megalkotása után az élethű világítás megalkotása következett. A teljesen új megvilágítási rendszer karakteralapú és gömbharmonikus alapokra épül, ami azt jelenteti, hogy egy adott jelenetben előre kiszámítja a karaktereket és a környezetet, majd a világítást együtt kezelve éri el a kívánt hatást. A tökéletes megjelenés érdekében tanulmányokat végeztek hawaii esőerdőiben, hogy miként verődik vissza a fény az arcokról és a növényekről.
Amikor minden elem tökéletesen elkészült össze kellett illeszteni – renderelni – a darabokat, ami a leginkább technika igényes feladat. A Wētā szuperszámítógépeinek naponta akár 1,4 millió feladatot kellett elvégezniük a RenderMan segítségével. Ez másodpercenként 8 GB adat feldolgozásából állt, amely több mint egy hónapon keresztül 24 órán keresztül futott a gépeken. A filmnek vannak olyan képkockái, amelyek renderelése önmagában több órát vett igénybe.
Cameron a sztereoszkópikus képrögzítést is tovább fejlesztette a Titanic Oscar-díjas operatőre, Russell Carpenter közreműködésével. A Sony Venice kamerákat egy speciálisan erre a célra készített 3D-s sztereoszkópikus sugárelosztó rendszerre szerelték fel, felhasználva a Top Gun: Maverick forgatásánál is használt Rialto bővítő egységet, amit Sony CineAlta Venice 3D-nek rendszernek neveznek. A kamerát víz alatti és speciális repülő jelenetekhez is használták és eddig nem látott számú formátumban, többek között 4K-ban és 3D-ben, magas, 48 fps és normál, 24 fps képkockasebességgel használták. (fps=képkocka-per-másodperc) A rendező kacérkodott a 120 fps sebességű felvételezéssel, de miután megtekintette Ang Lee két így készült filmjét, túlságosan zavarónak találta a hiperrealizmust a nem akciójeleneteknél, ezért kompromisszumos megoldást alkalmazott. A víz útját felváltva forgatta 48 fps és a hagyományos 24 fps képkockasebességű formátumban. A mozikban a filmet 48 fps sebességgel futtatják majd, a 24 fps részeknél pedig minden képkockát megkettőznek.
A Titanic és az első Avatar esetében Cameron és az akkori gyártó 20th Century Fox vezetői között komoly nézeteltérések alakultak ki a költségvetés és a filmek megtérülési lehetőségei miatt. A jelen állás szerint a Disney-vel nagyon harmonikus a viszony és egyformán vélekednek a projekt jövője kapcsán. „Talán még mindig a mézeshetek fázisában vagyunk – mondja Cameron. – Nem tudom. Majd meglátjuk. Ha a film nem hoz pénzt, akkor talán vége a mézesheteknek.”
Nehéz elképzelni akkora bukást, ami derékba tudná törni az Avatar-univerzum további épülését, pláne úgy, hogy a franchise következő két része is le van már forgatva. A rendező szerint az eddig befektetett pénzt a Disney már nem hagyná veszni, de a TV-képernyőn történő folytatást kizárja. A 3D karakterek kidolgozása annyira időigényes, különleges, hogy csak a mozivásznon élnek igazán, más platformon nem.
Ha a siker az első részhez lesz mérhető és a közönség igényli, természetes vannak tervei az Avatar 6. és 7. részével kapcsolatban is. „Addigra már 89 éves lennék” - mondja nevetve Cameron. Ha abból indulunk ki, hogy az első két rész elkészítése együtt kb. 25 évet vett igénybe a jóslata igen reálisnak tűnik. „Nyilvánvaló, hogy nem fogok tudni a végtelenségig Avatar-filmeket készíteni, annyi energiát igényel. Ki kellene képeznem valakit arra, hogyan kell ezt csinálni, mert nem számít, milyen okos és tapasztalt vagy rendezőként, azt nem tudod, hogyan kell Avatar csinálni. De én igen!” Úgy számol, hogy talán még öt-hat film van benne, és ebből három biztosan Avatar-film lesz.
Ahogy mondotta, a bemutató után kb. három héttel, 2023. január közepére kiderül miként íródik tovább az Avatar-univerzum történelme.
