A véleményalkotók írásai között a lelkes rajongói hozzáállástól a drámai hangulatú értekezésekig igen sokfélét találhatunk. Ami újdonság, hogy az új évad kapcsán már politikusok is megnyilatkoznak, és elismert színészek fogalmazták meg véleményüket. A sok különböző álláspont mindegyikében központi elem: A Korona-sorozat szenzációhajhászása átlépte-e a Brit királyi családdal szembeni tisztességtelen viselkedés határait vagy sem?

A 2016 novemberében debütált A Korona-sorozat valós eseményekre alapozva, de fiktív módon tárta elénk II. Erzsébet királynő uralkodásának részleteit, amely hivatalosan 2022. szeptember 8-án, Őfelsége halálával ért véget. A történelmi hosszússágú uralkodás egyes részleteit messze nem ez az első fikciós alkotás, amely témájává teszi.

Vegyünk például 2015-ös Hercegnők éjszakája című romantikus vígjátékot, amely az akkor még Erzsébet és Margit hercegnőket képzelte el, amint inkognitóban töltöttek el egy kalandos estét a II. Világháború lezárásának a megünneplésekor Londonban. Vagy a Stephen Frears 2006-ban készült, Helen Mirren számára Oscar-díjat hozó A királynőt, amely a Diana hercegnő halála utáni napokat mutatta be. Legutóbb 2021-ben, már a sorozat megjelenését követően, Pablo Larraín Spencer című alkotása engedett elképzelt betekintést, a néhai hercegnő bulimiával folytatott küzdelmébe, miközben a királyi családdal szembeni viszonyát is meglepő naturalizmussal ábrázolta. II. Erzsébet "egyéb filmes szerepléseit” korábban itt részleteztem.

A Korona-sorozat azonban nem vethető össze a fenti filmekkel. A valós történelmi eseményekhez való kronológiai kötődéssel, részletekbe menően, és igen hosszú folyamban, az előzetes tervek szerint, hét éven keresztül, 10 epizódos évadokban meséli el a történéseit. A valóság és a fikció elválasztásakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a sorozat írója az a Peter Morgan, aki A királynő filmet is jegyzi, többek között, és felesége révén bejáratos volt az angol uralkodó család köreibe. Morgan felesége 2014-ig az a Bécsben született Lila Schwarzenberg volt, aki a 917-ben alapított Seinsheim, majd 1421-ben Schwarzenberg-házba olvadt rangos nemesi család tagja, amelynek Ausztriában, Svájcban, Németországban és Csehországban vannak jelentős érdekeltségeik.

A valós eseményekhez való kötődés adott, amihez jön az elképesztő szereposztás. A sorozatnak csak az Emmy-t nézve több, mint 60 jelöléséből 21-et sikerült díjra váltania – eddig. A sztárok névsorát felesleges lenne elkezdeni sorolni. Lassan már azt lesz könnyebb számba venni, kik nem vettek részt benne. :-)

A Netflix mindig is kiemelten kezelte A Koronát, amely egészen elképesztő költségvetésből gazdálkodhat. A publikus információk szerint jelenleg kb 260 millió dollárra taksálható a teljes költségvetés, amit illik fenntartásokkal kezelni. Mert szerintem ennél jóval több. Azt helytállóbb becslésnek vélem, amely epizódonként 10-13 millió $-ra teszi a gyártási költségeket.

Az egyedülálló és ciklikusan megújuló színészgárda, a lenyűgöző díszletek és kosztümök egészen magával ragadó módon keltik életre az illúziót, amely következtében A Korona sokkal hihetőbbnek tűnik, mint a királyi családról szóló popkultúra kánonjának bármelyik eddigi darabja. Erre jön a monarchia intézményét folyamatosan övező misztikum, amit a bulvármédia csak tovább gerjeszt nap, mint nap. Elvégre csak kevesen tudják, mi zajlik a Buckingham-palota ajtajai mögött valójában – még Peter Morgan sem. Ezek alapján nem kell sokat elemezni az elképesztő siker és a nagyközönség fanatikus rajongásának az okait. A felfokozott érdeklődés közepette viszont kezdenek egyre erősebbek lenni azok a hangok is, amelyek amiatt aggódnak, hogy a nézők már nem fikcióként kezelik A Koronát, hanem valóságnak élik meg a képernyőn látottakat.Vegyük például John Major volt brit miniszterelnököt. Miután kiderült, hogy a sorozat egyik következő epizódja állítólag azt sugallja, Károly herceg célozgatott Majornak arra, hogy azt szeretné, ha az édesanyja lemondana a koronáról, a konzervatív politikus a Mail on Sunday című vasárnapi lapnak kijelentette: Mindez egy elképesztő ostobaság! Ezt követően irodáján keresztül is kiadott egy közleményt a Neflixnek címezve, amely hangsúlyozta: „Az uralkodó és a miniszterelnök közötti megbeszélések teljesen magánjellegűek, és - Sir John számára - mindig is azok maradnak. Az önök által ábrázolt jelenetek közül egyetlen egy sem felel meg a valóságnak. Ezek fikciók, tisztán és egyszerűen!”

Napokkal később Dame Judi Dench a londoni The Times című napilapban adott hangot véleményének a sorozat kapcsán. „Attól tartok, hogy a nézők jelentős része, különösen a tengerentúlon, a történelemnek a sorozatban bemutatott változatát teljesen igaznak fogja tartani – írta Dench levelében. – Tekintettel az új évadban szereplő néhány sértő feltételezésre – például, hogy III. Károly király még trónörökösként összeesküdött az anyja lemondását akarva, vagy egyszer azt sugallta, hogy az anyja nevelése annyira hiányos volt, hogy börtönbüntetést érdemelt volna miatta –, ez kegyetlenül igazságtalan a személyekkel szemben, és káros az általuk képviselt intézményre nézve.”Hasonló szélsőséges vélemények már korábban is megfogalmazódtak például a második évad kapcsán, amikor a cselekmény egy pontján, „túlzóan tisztességtelennek” és igen „ellentmondásosnak” találták Fülöp herceg viszonyának ábrázolását családjának női tagjaival szemben, de akkor még a mérsékeltebb érdeklődés miatt ezek a hangok nem kaptak akkora publicitást, mint az újabb keletű vélemények. A sorozat ettől még nagyon is fikcionálja – és befolyásolja – a királyi család ifjabb tagjainak is az életét. Emlékezhetünk a Times of London 2020-as cikkére, amely arról számolt be, hogy Vilmos herceg állítólag mérhetetlenül felháborodott azokon a jeleneteken, amelyeken Károly verbálisan bántalmazza Dianát. Egy megbízható forrás szerint úgy érezte, „a sorozat készítői a szüleit kihasználják és hamis, leegyszerűsítő módon mutatják be őket, hogy érdemtelen anyagi előnyökhöz jussanak.”

Az egykori miniszterelnök, John Major például egyenesen az új évad bojkottjára szólított fel. Az 1988-ban a Brit Birodalom Lovagrendjével kitüntetett Oscar-díjas színésznő, Dench pedig azt kéri az alkotóktól, hogy az epizódok előtt egyértelműen tudassák a nézőkkel, amit látnak az fikció. Figyelemre méltó, hogy az ötödik évad hivatalos trailerének YouTube-oldalán már ez a leírás szerepel: Valós események által ihletett fiktív drámajáték, amely II. Erzsébet királynő történetét és az uralkodását alakító politikai és személyes eseményeket meséli el.Vannak viszont olyan hangok is, melyek szerint mindez csak felesleges hangulatkeltés. „Miért hinnénk el egy beszélgetést, ami Erzsébet királynő és Fülöp herceg hálószobájában zajlik?” – fogalmazott nyersen Joy Behar The View című műsorban. A Netflix például szintén úgy véli, hogy a fikcionalizálás nyilvánvaló, és a BBC-nek eljuttatott közleményükben aláhúzták: a sorozatot „mindig is történelmi eseményeken alapuló drámaként mutatták be”. Az persze megint más kérdés, hogy sokan nem csak a fent említett párbeszéd miatt, hanem azok kontextusait és a környező cselekményeket együttesen vélik manipulatívnak és félrevezetőnek.

II. Erzsébet királynő szeptemberi halála után A Korona legújabb évadát nagyobb érdeklődés övezi, mint a korábbiakat bármikor. Ez alapján, és a fentebb leírtak okán felmerül a kérdés: Egy streaming-szolgáltatónak, a haszonszerzésből kreált sorozata kapcsán erkölcsi kötelessége-e tisztázni a közönség előtt a történetszálai fantáziadús részleteit; vagy a királyi család iránti tiszteletből kiigazítania, pontosítani azokat? Avagy teljes joguk van az eddig megismert történéseket úgy felhasználni és alakítani, hogy minél nagyobb közönséghez (haszonhoz) jussanak általa?

A döntés és a válasz nem könnyű. Ameddig lesznek történelmi eseményeket elmesélő filmek ez a kérdés mindig is izgatni fogja nézőket.

Az eddig látottak alapján én úgy vélem a Netflix A Korona kapcsán gyakran hatásvadász de nem tisztességtelen. November 9-e után kiderül, hogy ez a véleményem még fenntartható-e, vagy már nem.