A forgatás megkezdése előtt Reynolds felhívta Spielberget, hogy információkat szerezzen tőle A cápa kapcsán szerzett tapasztalatai által, és kb. arra számított, hogy Steven ad néhány praktikus tanácsot, mire figyeljen, hogy ne ázzon el, hova és hogyan tegye a kamerát, ilyesmi. Amikor közölte miért is telefonált, Spielberg, aki ritkán emeli fel a hangját, szinte kiabálva válaszolt. „Semmiképp se forgass nyílt vízen. Elment az eszed? Ki találta ki ezt a képtelenséget? Ha kell pár nyílt vízi jelenet azt bízd a second unit-ra, küzdjenek vele ők, de te mindenképpen vagy mesterséges medencében, vagy az még jobb, ha stúdióban forgatsz.” Reynolds hebegni kezdett, igazából meg se tudott szólalni, mire Spielberg folytatta. „Elvállaltad már, ugye? Hát ebbe bele fogsz őszülni, készülj fel rá, ennél jobb tanácsom nincs.” Reynolds összetörten tette le a telefont.

Spielbergnek ez esetben (is) igaza volt, tudta miről beszél. A cápa forgatásakor felmerült problémáit hosszasan sorolhatta volna – még az is lehet, hogy majd azokat is én fogom –, holott ott neki akkor csak három szereplője, egy nagy "hala" és egy apró hajója volt, nem közel 200 szereplője, két repülőgép-anyahajónyi ócskavasból összetákolt díszlettel.

Június 27-én reggel Reynolds, arcán kényszeredett mosollyal emeli a szájához a megafont és kiabálja bele: Action! Ekkor még mindenki lelkes és úgy érzi, valami különlegesnek a részese. Az előttünk álló 96 nap forgatás hektikusnak, de ekkor még kivitelezhetőnek tűnik. Elvégre három hónap Hawaii-n nem olyan rossz, még akkor sem, ha közben néha el kell merülni az óceán kék vizében, amit filmre vesznek.

Costner is nagyon igyekszik. Minden nap lelkesen tűri, hogy a lábújjai közé úszóhártyákat, a fülei mögé meg kopoltyúkat ragasztanak, és kínosan vigyáz, nehogy összetévesszék Hanyi Istókkal.

Costner a forgatás megkezdésekor kicsit valóban visszavett, mert a díszlet átépítése miatt kialakult szabadidejében a forgatókönyvre „koncentrált” és a stúdiónál ekkor rúgta el – először – a piros-pettyest!

Szinte hetente érkeztek új forgatókönyvírók a szigetre, hogy újabb impulzusokkal gazdagítsák a sztorit, amit nem érzett elég erősnek. David Thowy egyik visszaemlékezésében azt mondta kb 30 különböző változatot írt a könyvből. Nem lehetett könnyű feldolgoznia, hogy mindezek ellenére a sztori végleges formáját mégsem ő adta meg, hanem egy ifjú titán, aki a Roseanne sorozat néhány epizódjával és egy igen újszerű sztori, a Buffy, a vámpírok réme megírásával hívta fel a szivarkedvelő öltönyösök figyelmét. Ő volt Joss Whedon, aki alig két hónapot vendégeskedett a szigeten, hogy a főhőssel véglegesítse a könyvet. Csakhogy a Costnerrel kialakult viszonya miatt utólag még a creditjéről is lemondott. Amikor később kérdezték, hogy valóban volt-e valaha köze a Waterworldhöz, ugyan le nem tagadta, de úgy jellemezte „Az hét hét volt a pokol legmélyebb bugyraiban! A végén már úgy voltam vele, hogyha nem visz haza egy repülő, akkor úszva indulok útnak!” Olyan nagyon nem kell sajnáljuk Whedont, mert a Hawaii kalandot heti 100.000 dollárért „szenvedte” végig, ami még ma is tisztes pénz egy pályakezdő forgatókönyvírónak.

De a stúdió, aki Whedon költségeit is fizette, már nem tudott őszintén mosolyogni Costner allűrjein, aki miatt a költségvetés már valóban L.A. Times által írt 100 millió dolláros határon volt és a film főgonoszát még mindig nem sikerült kiválasztania. A Universal fejesei kezdtek egyre komorabb arcot vágni a szivarfüstben a Los Angeles-i South Weddington Park szomszédságában.

Folyt. köv.